Biztosítási Centrum Kft.
Cím: 1144 Budapest, Gvadányi u.15.
Telefon: 06-1-273-2860
Fax: 06-1-999-7988
E-mail: info@bco.hu

Információk

Tájékoztatás
2015 évi Kötelező Felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény ( gfbtv ) alapján.
2015-ben ismét 13 biztosító tarifái közül választhat!

JELENLEGI SZABÁLYOK:

1. A biztosításkötés elsődleges kötelezettje a jármű mindenkori üzemben tartója
A törvény a biztosítás megkötésére a jármű mindenkori bejegyzett üzemben tartóját kötelezi, csak ennek hiányában kell a jármű tulajdonosának a felelősségbiztosítási szerződést megkötnie. Ha a tulajdonos üzemben tartó a biztosítási év során a járművét egy másik, a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartóra ruházza át, akkor a változás bejegyzésének időpontjától az új üzemben tartót terheli a biztosítási kötelezettség, a tulajdonos szerződése ettől az időponttól kezdve érdekmúlással megszűnik.

2. Bővült a biztosításra kötelezett járművek köre
A biztosításra kötelezett járművek köre kibővül a négykerekű segédmotoros kerékpárral (quad), továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpárral, ide tartozik a mopedautó.

3. A szerződés létrejötte és hatálybalépése
A szerződés már akkor is létrejön, ha az üzemben tartó a meghirdetett díjtarifának és a szerződési feltételeknek megfelelő ajánlatát – a szükséges tájékoztatás birtokában – a biztosító által rendszeresített űrlapon a biztosítónak, vagy a biztosító képviselőjének átadja. Ilyen esetben – a szerződés létrejöttével egy időben – a szerződés hatályba is lép, vagyis elkezdődik a biztosító kockázatviselése. A biztosító akkor utasíthatja el az ügyfél ajánlatát az ajánlat átadásától számított 15 napon belül, ha az ügyfél szerződését évfordulóra felmondta, illetve az ügyfél szerződése a megelőző biztosítási időszak folyamán díjnemfizetés miatt megszűnt, vagy az ügyfél az ajánlatát nem a díjtarifa illetve a biztosítási feltételek szerint tette meg. Utóbbi esetben a biztosító az ajánlat díjtarifa (ill. szerződési feltételek) szerinti módosítását is kezdeményezheti.

4. 2011. január 1-től változtak a díj megállapításánál alkalmazott gépjármű-kategóriák
A 20/2009. (X.9.) PM rendelet 1. számú melléklete szerinti gépjármű-kategóriák alapján meghatározott díjakat kell meghirdetni a biztosítóknak a 2011-es évtől. (A változás a személygépkocsiknál és a motorkerékpároknál azt eredményezi, hogy az eddigi lökettérfogat szerinti besorolást a teljesítmény (kW) szerinti besorolás, a haszongépjárműveknél pedig alapvetően a teherbírás szerinti besorolást a megengedett össztömeg szerinti besorolás váltja majd fel az autóbuszok kivételével, ahol továbbra is a férőhely lesz a besorolás alapja az eddigihez képest némileg módosított formában.)

Szgk: teljesítmény alapján
37 kw teljesítményig
38-50 kw
51-70 kw
71-100 kw
101-180 kw
180 kw teljesítmény felett

Motorkerékpár: teljesítmény alapján
12 kw teljesítményig
13-35 kw
36-70 kw
70 kw teljesítmény felett

Autóbusz: férőhely alapján
10-19 férőhelyig
20-42 férőhelyig
43-79 férőhelyig
80 férőhely felett

Tgk: össztömeg alapján
3,5 t legnagyobb össztömegig
3,5 – 12 t össztömegig
12 t össztömeg felett

Pótkocsi, félpótkocsi: össztömeg alapján
0,75 t legnagyobb össztömegig
0,75 -10 t legnagyobb össztömegig
10 t feletti össztömegig

1 Le = 0,736 KW;
1 KW = 1,36 Le

Nem változik a besorolás a következő kategóriák tekintetében: közúti és mezőgazdasági vontató, lassú jármű, munkagép, segéd-motorkerékpár, troli.

4. Gépjárműflotta biztosítása
Egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt. A flotta szerződések szabályai eltérhetnek a törvénynek a szerződés létrejöttére, megszűnésére, a biztosítási időszakra és a díjfizetésre vonatkozó általános szabályaitól.

5. A biztosítás „sorsa” az üzemben tartó halála esetén
Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

6. Nő a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke
1600 millió Ft összeghatárra emelkedik a biztosító helytállási kötelezettségének maximuma személyi sérüléses károk esetében, a dologi károk összeghatára nem változik, továbbra is 500 millió Ft marad.

7. Változott a biztosítási évforduló napja, nem változik viszont az évi egyszeri tarifahirdetési kötelezettség
A biztosítási időszak továbbra is változatlanul egy év marad, megváltozik azonban a biztosítási évforduló napja. Eddig minden szerződés esetében a január 1-e volt az évforduló napja, a 2010. január elseje után kötött szerződéseknél viszont a biztosítási időszak kezdete a kockázatviselés kezdetének napja lesz. A kockázatviselés kezdete a szerződésben meghatározott időpont, ennek hiányában a szerződés létrejöttének, illetve az üzemben tartó nyilvántartásba való bejegyzésének időpontja.

A biztosítási évforduló napjának a szerződések évfordulóra történő felmondásakor van jelentősége. A felek a fennálló szerződést évfordulóra, az évfordulót legkésőbb 30 nappal megelőzően beérkező írásos értesítéssel, indoklás nélkül felmondhatják.

2013-tól a biztosítóknak évente többszöri díjhirdetésre van lehetőségük - ebben az esetben 60 napra előre tud díjat hirdetni az adott biztosító. Az évfordulós KGFB. szerződések végett marad a legkésőbb október 30-i következő évi kötelező díjhirdetés. 2013.01.01-től a biztosítóknak elektronikus formában kell megjeleníteni a következő évi díjtarifáikat (https://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/tematikus_oldalak/kgfb/dijtarifa, http://www.mabisz.hu/hu/kgfb-dijtarifak.html , ill. a biztosítók saját honlapjain).

A biztosítóknak legkésőbb a biztosítási időszak végét megelőző 50. napig írásos értesítést kell küldeni ügyfeleiknek a díjtarifa szerinti várható következő évi díjról, ez az értesítés az ügyfél hozzájárulása esetén elektronikusan is megtörténhet. Az így közölt díj még a szerződés évfordulójáig változhat, ha a hátralévő időszakban az adott szerződéssel összefüggésben olyan biztosítói kárkifizetés történik, amely érinti az ügyfél bonus-malus besorolását, ugyanis a bonus-malus megfigyelési időszak csak a szerződés évfordulóját megelőző napon zárul.

A díj megállapítása a meghirdetett tarifa alapján, az időszak kezdő napján érvényben levő díjak alapján történik.

A biztosítónak a következő évre várható díjtarifáról szóló értesítésének megérkezését követően a jövőben év közben elsősorban a biztosításközvetítők, illetve a MABISZ által üzemeltetett internetes honlapok alapján lesz lehetőség az egyes biztosítók tarifáinak összehasonlítására és a megfelelő döntés meghozatalára.

8. A díjfizetést érintő változások
A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított negyvenöt napos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés és a biztosító kockázatviselése az esedékességtől számított hatvanadik nap elteltével megszűnik.

A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve – egy adott biztosítási időszakon belül – az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.

Díjnemfizetés okkal újrakötött biztosítási szerződés megkötésekor az üzembentartó köteles megfizetni az újrakötött szerződés biztosítási időszak végéig járó díjat és adót, és – amennyiben még nem fizette meg, akkor a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés türelmi időre járó díját és adóját is. A díjak megfizetése nélkül a szerződés nem köthető meg.

9. Elmaradt díj – fedezetlenségi díj
Nem változik az elmaradt díjak megfizetésének rendszere. A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A díjfizetés igazolásának, illetve az elmaradt díj megfizetésének hiányában érvényes szerződés nem köthető.

A korábbi biztosítási időszakokra előírt, de be nem fizetett díjat (elmaradt díj) az a társaság szedi be a saját tarifáival számítva M4, vagy az ügyfél bonus- malus besorolásának megfelelő fokozatban, amelynél az ügyfél az új szerződését megkötötte. Mivel a különböző társaságok tarifái eltértek, azért az elmaradt díj mértéke is társaságonként különbözött.

Az új törvényi szabályozás az elmaradt díj fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezeti a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj. A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj egységes járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére a biztosítók díjhirdetésére előírt azonos határidővel, azaz november 2-ával.

A MABISZ, a biztosítók díjhirdetésével együtt, az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjakat 2015 évre. http://www.mabisz.hu/hu/ugyfelszolgalat/fedezetlensegi-dij.html

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.

Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni.

A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.

10. A kárrendezési szabályok változása
A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – az eddigi 8 nap helyett 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Ugyanez a szabály vonatkozik az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező, kárt okozó üzemben tartóra is a Kártalanítási Számla kezelőjének történő bejelentést illetően. A károsult esetében a kár észlelésétől számított, maximum 30 napig terjedő bejelentési kötelezettség nem változott.

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a. kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b. indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

Emelkedtek a biztosítói visszaköveteléseknél meghatározott limitek. A visszakövetelések meghatározott köre nem változott, viszont azon tételeknél, ahol korábban 1 millió Ft volt a felső határ, ott ez a korlát 1,5 millió Ft-ra, illetve ahol 500 ezer Ft volt, ott pedig 750 ezer Ft-ra emelkedett.

A biztosítási törvény (Bit.) módosításaként lépett hatályba az a szabály, amely a gépjármű felelősségbiztosítási kárrendezést is érinti.

Eszerint a biztosító a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak (gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a károsultnak), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre is.

A rendelkezés nem érinti a felek egyezségi megállapodásán alapuló un. „gyorsított”, vagy „készpénzes” kárrendezés alkalmazásának lehetőségét.

11. Garancialap létrehozása
A Kártalanítási Számla fizetési kötelezettsége 2010. január 1-től kiterjed a fizetésképtelenné vált biztosító szerződésével rendelkező üzemben tartó által a törvény hatálybalépését követően okozott károkra is.

Ennek finanszírozására a törvény előírta, hogy a biztosítók kötelesek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ részére befizetést teljesíteni. A kötelezettség a biztosító számára addig áll fenn, amíg a biztosító által a ráeső arányos befizetés teljesítése révén az összes biztosító által teljesített befizetések összege el nem éri az előző évi piaci összdíjbevétel 6%-át.

Azok a biztosítók, amelyek nem tagjai a MABISZ-nak, tevékenységüket a befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.

12. Bonus-malus rendszer
2011. június 15-én az eddig hatályos 19/2009. (X.9.) PM rendelkezés megszűnt és helyette 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet lépett életbe.

A törvény hatálybalépését követően a 21/2011. (VI.10.) NGM számú rendelet tartalmazza a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténet igazolások kiadásának szabályait.

Gyakorlatilag nem változott a megfigyelési időszak, hiszen ez továbbra is az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak lesz, ez azonban a biztosítási évforduló szabályozásának változása miatt mégiscsak módosulást fog eredményezni az eddigiekhez képest. Eddig ugyanis minden szerződés esetében a naptári év volt az egységes megfigyelési időszak, a 2010-től kötött szerződések esetében viszont már nem lesz egységes a megfigyelési időszak, hiszen ez a szerződések konkrét évfordulójához igazodik.

Az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett besorolása megmarad, ha az adott szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződést köt. Itt az jelenti a változást, hogy eddig ilyen esetekben lehetőség volt a bonus fokozat továbbvitelére, az új szabályozás viszont kötelezi a besorolás továbbvitelét, ami természetesen lehet malus fokozatú besorolás is.

Újdonság, hogy évfordulós biztosítóváltásnál az új biztosító a besoroláshoz szükséges adatok megérkezéséig, az üzemben tartó nyilatkozata alapján is megállapíthatja a szerződés előzetes besorolását (ennek megalapozottságát azonban a biztosító ellenőrizni köteles).

12.1 Bonus-malus rendszer változásai
2011. június 15-étől a „BOMA-rendszert (Bonus-Malus rendszert)” a Kártörténeti Nyilvántartás rendszere váltja fel. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosító váltásnál eltörölték a biztosítók közötti, papír alapú kárelőzményi adatcserét, helyette a biztosítók a Kártörténeti Nyilvántartásból tudják lekérdezni elektronikusan az ügyelek kártörténeti adatait. A Kártörténeti Nyilvántartást a biztosítók 2010. január 1-jétől, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény hatályba lépése óta folyamatosan töltik fel adatokkal a rendszert.

A Kártörténeti Nyilvántartási rendszer kiépülése újabb lehetőség arra, hogy a biztosító társaságok kockázatarányosabb díjat tudjanak számolni ügyfeleiknek, mivel az a korábbinál "zártabbá" teszi rendszert. Így, később akár évtizedekre visszamenőleg kikereshetők lesznek a kármentesek vagy a balesetet okozók adatai.

A Magyar Biztosítók Szövetségének javaslata, hogy 2015-ig maradjon fenn a jelenlegi, egységesen szabályozott, kötelezően előírt bonus-malus rendszer, ezt követően pedig a biztosítók szabadságot kapnak abban, hogy milyen kedvezmény-rendszert alkalmaznak. A balesetet okozókat magasabb díjjal "büntetik", a kármenteseket alacsonyabb díjjal "jutalmazhatják". A kedvezmény konkrét mértékének megállapítása már több éve a biztosító társaságok kompetenciája és a verseny része. A Kártörténeti Nyilvántartási rendszert 2010. január 1-jétől töltik fel, így 2015. január elsejére már megfelelő - öt évnyi - adat áll majd a biztosító társaságok rendelkezésre az ügyfelek kockázatának megítéléséhez.

Új kgfb szerződéseknél ebből a nyilvántartásból kell meghatározni a bonus-malus besorolást. Maga a besorolási rendszer egyenlőre változatlan: 10 bonus és 4 malus osztályt tartalmaz.

FONTOS INFORMÁCIÓ: 21/2011. (VI.10.) NGM

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

13. Kötvénynyilvántartás
A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve megszűnésétől, továbbá a biztosítást igazoló okirat adataiban bekövetkező egyéb – a kötvénynyilvántartás adattartalmát képező – változás időpontjától számított 15 napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni a biztosítási szerződés megkötéséről, illetve megszűnéséről, valamint az adatokban bekövetkező egyéb változásokról.

Újdonság, hogy a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti. Ugyancsak értesíti a kötvénynyilvántartó a biztosítót a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontjáról is. Ezzel az előírással megszűnt a tulajdonosok számára eddig előírt 15 napos okirat bemutatási kötelezettség.

A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát továbbra is köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
Biztosítási Centrum Kft.
Cím: 1144 Budapest, Gvadányi u.15.
Telefon:06-1-273-2860, Fax:06-1-999-7988, E-mail:info@bco.hu